Igazából nem csak én hiányoltam Gerdapapát, hanem Gerdababa is. Hogy mennyire tudja várni, azt már tudjuk.
Azóta bővült a repertoár. Egyre sűrűbben kiabál a lakásban hogy apaaaaa, apaaaa! Hátha meghallja...
Tegnap ez sem segített, ezért megnyomta a telefon töltőállomásán a kereső gombot, mire az zenélni kezdett. Cilike elment megkeresni. Mikor rálelt a füléhez emelte, és áhítattal a szemében halkan azt mondta: apa!
-----------------------------------
Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy nehezen eldönthető vajon jól szervezett és következetesen kivitlezett akcióról volt-e szó, vagy egyszerűen elfelejtette mire kiért a konyhába hogy ő nyomta meg a gombot :-)
Az apahiányt viszont orvos nélkül is remekül diagnosztizáltam ;-)
2 megjegyzés:
Szerencsére el tudom képzelni milyen édes lehett Gerda ahogy keresi apáját
Mikor az én tinédzserem (:-( Gerdányi volt, azt mondtam APÁnak, hogy mostmár én következek az elmenésben, hogy nekem is örüljön.
Megjegyzés küldése